Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Leonárd atya /ferences szerzetes/

1997. október 1.

1994-ben született meg a Magnificat című lap Kolozsváron, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány negyedévenként megjelenő lapja. Kolozsváron 1906-ban alapította meg a híres hitszónok és író, Trefán Leonárd atya a kolostorban a Szent Bonaventúra Nyomdát, amelyet a kommunista rendszer szüntetett meg. A Magnificat új száma szeptemberben látott napvilágot, nemcsak a rendről szól, hanem a magyar történelemmel kapcsolatos írások is helyet kaptak benne. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2000. május 24.

Máj. 18-20-a között zajlottak a Kolozsvári Katolikus Millenniumi Napok. Pap Leonárd atya kiemelte: "Előttünk a nagy polihisztor Kájoni János és méltó követőjének, a kincses városban is igen jól ismert s e falak között dolgozó Trefán Leonárd tartományfőnöknek, a Szent Bonaventúra Kiadó és Nyomda alapítójának példája, akik kiemelkedő munkásságuk során nagy hangsúlyt fektettek a népnevelésre is. Legyenek az itt elhangzó - művészi műsorral egybekötött - előadások tisztelgések emlékük előtt." Dr. Czirják Árpád érseki helynök elismeréssel emlékezett a szerzetesrendekre, köztük a ferencesekre, akiknek kétségbevonhatatlan szerepük volt Erdély mindenkori történelmében. A jelenlevőknek bemutatták a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány napokban megválasztott új vezetőségét, nevezetesen Fr. Pál Leó provinciálist és helyettesét, Fr. Bakos Damjánt. Eddig mindketten a dési kolostorban működtek. Fr. Benedek Domokos leköszönő ferences provinciai elöljáró a "Szerzetesrendek szerepe Erdélyben a reformációig" címmel, majd dr. Csucsuja István történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia tanszéke dékán-helyettese a szerzetesek reformáció utáni korszakáról tartott előadást. Befejezésként színvonalas zenei műsor következett. A Báthory István Líceumban dr. Gábor Csilla adjunktus Pázmány Péter: "A szóllásnak módgyát úgy ejteném..." címmel tartott tudományos előadást. A Kolozsvárról elszármazott, Magyarországon élő dr. Török János történészprofesszor Az erdélyi magyar katolicizmus múltja és jelene címen tartotta meg előadását. - Kolozsvárnak 11 római katolikus temploma van, itt él 14 fölszentelt pap, több mint 20 000 önmagát katolikusnak valló hívő, pár száz főiskolás, római katolikus fakultás van az egyetemen, katolikus sajtó működik, katolikus ifjúsági lelkészség teljesít szolgálatot, az egyetlen római katolikus nyomda is itt létezik. /Fodor György: "Ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2009. augusztus 10.

A múlt hét végén negyedik alkalommal megszervezett kézdialmási falunapok legkiemelkedőbb eseménye az augusztus 8-án, vasárnap történt emléktábla-avatás volt. A székelyudvarhelyi Leonárd ferences atya páter Kelemen Didák minorita szerzetes, a falu legnagyobb szülöttje életét ismertette, majd Leonárd atya megszentelte a Kelemen Didák szülőháza helyén álló telken levő ház homlokzatára felszerelt fekete márványtáblát, melyen ,,Ami jót Isten segítségével cselekszünk, annak hasznát mind világi, mind mennyei jutalmazásban nekünk engedi az Isten. P. Kelemen Didák, 1683–1744” szöveg olvasható. /Iochom István: Emléktáblát avattak (Falunapok Kézdialmáson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

2012. augusztus 25.

Ünnepeltek a dési ferences szerzetesek
A ferences szerzetesek dési letelepedésének 300 éves évfordulójára, valamint a kommunisták által 60 évvel ezelőtt e rendházba „összegyűjtött” szerzetesekre emlékeztek augusztus 21-én este a dési római katolikus ferences rendi templomban. A megemlékezés egybeesett az ezúttal Désen zajló éves provinciai nagytalálkozóval.
Szent István az erdélyi ferences rendi provincia védőszentje, így természetes, hogy Szent István-nap közelében – minden évben más-más helyszínen – tartják meg a ferences testvéri közösség számára fontos megbeszélést – magyarázta lapunknak Leonárd atya, aki az ünnepi szentmisét celebrálta. Leonárd atya egyike volt annak a 46 ferences szerzetesnek, akit 1952-ben kényszerlakhelyre a dési kolostorba hoztak. Visszaemlékezésében a magyar katolikus hívek, valamint a már betiltott görög katolikus román hívek segítségére emlékezett, majd a ferences rend testvéri közösségének összetartó erejét fogalmazta meg megemlékezésében: háttérből szolgálni, elődeink mintájára.
A szentmisét követő megemlékezésen Zomora Márta a dési egyháztörténet kezdetéről és a 2007-es dési főtéri ásatások során előkerült leletekről beszélt, amelyek mintegy bizonyítékai annak, hogy városalapító elődeink keresztények voltak. Costan Morar, Dés polgármestere az eddigi jó kapcsolatról szólt, és a továbbiakban is lehetőség szerinti odafigyeléséről biztosította a szerzeteseket.
Gordán Edina, a Sapientia-EMTE könyvtárosa immár két éve jár Désre hétvégeken, a kolostor könyvtárának rendszerezésére. Mint elmondta, a könyvtár legrégebbi könyve 1532-ből datált. Sajnos a legrégebbi, az 1492-ben keltezett 14 kötet, a kommunisták által elkobzott ősnyomtatvány még mindig nem került vissza Bukarestből. Jelenleg körülbelül 1226 kötet van a kolostor birtokában. Érdekes adatokat említett az adományozott kötetekről, továbbá a ferences rend erdélyi történelmével kapcsolatosan is. A kuruc–labanc harcok befejezése után Werner Konrád lelkész jött elsőnek Désre 1712-ben, aki kiváló hitszónokként hamar hívőkre talált, sőt a galgói Rácz család, Nápolyi család, csicsókeresztúri Torma család telekadománya révén vesszőből font és sárral tapasztott kis négyszobás házat építtetett, ahol meghúzódhattak az érkező szerzetesek. Így a ferences rend mint missziót látta el a Szamos-völgy reformáció utáni „fehér foltját”, már ami a katolikus hívek számát illeti. 1726-ban a teplom építése kezdődött el, és 4 évet tartott, majd 1728-ra elkészült a kolostor is.
Lászlóffy Árpád arról beszélt, mit jelentett a dési híveknek a ferencesek meghurcolása. Emlékeztetett a nagyon szűkös életkörülményekre, mivel a kolostornak csak egy negyed részét használhatták, így még a folyosó is tele volt fekvőhelyekkel. De a szerzetesek nem ültek tétlenül: kertet, földet béreltek, megdolgozták azt, a környékbeli falvakból pedig katolikusok és reformátusok egyaránt segítettek nekik.
Matei Tarciziu görög katolikus lelkész is meghatottan emlékezett, ugyanis 1948-tól betiltották vallásukat, a dési és környékbeli görög katolikus híveket pedig a dési ferences testvérek fogadták be, ebben a templomban gyakorolhatták hitüket. Őt is ebben a templomban keresztelték, és ez volt az a hely, az a második család, ahol szellemi-hitbeli „építkezésben” részesülhettek gyerekekként, ifjakként. Márton Árpád, Pius atya emléke és tanításuk, Leonárd atya, Ervin atya és a ferences közösség segítette abban, hogy apja nyomdokain ő is görög katolikus pap legyen.
Ervin atya a provincia legidősebb tagja: 92 éves, de korát meghazudtolóan jól emlékszik a meghurcoltatás éveire. Szerencsés módon még két szerzetes társával nem Désre, hanem Radnára került, ott pedig elfelejtették beírni személyazonosságiukba a „d.o”, vagyis domiciliu forţat (kényszerlakhely) megjegyzést. Ennek okán a „postás” szerepét játszotta Esztelnek, Körösbánya és Dés kolostorai között. Később mégis elkerült Désre, innen is ment nyugdíjba. A Jóisten gondviselését látja a ferences család életében – mondta, majd nagyon szépen fogalmazva tette hozzá: hiába él, ha másoknak nem használ.
A megemlékezés után a templom külső bejárati falán emléktáblát leplezett le a polgármester, majd Szabolcs atya provinciafőnök megáldotta azt. Ezután Antal testvér a dési rendház nevében megköszönte a résztvevőknek a jelenlétet, és mindenkit agapéra hívott a kolostorkertbe.
LUKÁCS ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 22.

Domborművet kapott az iskola névadója
Ünnepélyesen felavatták nemrég Kézdiszentkereszten az iskola névadója, páter Trefán Leonárd (1875–1945) domborművét, Vetró András kézdivásárhelyi szobrász alkotását. Pál-Varga Ilona iskolaigazgató kifejtette: Trefán Leonárd atya a falu jeles szülöttje, akinek nevét 2010 óta viseli az I–VIII. osztályos iskola. A domborműavatással hármas eseményt ünnepeltek: az iskolakeresztelő ötödik, a névadó halálának 70. és születésének 140. évfordulóját. A szentmisét Szilveszter testvér, az esztelneki ferences kolostor elöljárója celebrálta, majd az iskola tanulói az alkalomhoz illő műsort adtak elő. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998